ÖkoDiadal

Egy hete interjút készítettem a kerület dietetikusával. Ennek köszönhetően megismerhettem a dietetikus szó jelentését: az egézséges és a beteg ember helyes táplálkozásával fogklalkozik.
Szerinte a kamaszok semmit nem rontanak el az étrendjük kialakításában, hisz azt a szüleik alakítják, ők viszont sajnos az idő hiány és a zaklatott életmódjuk miatt sokszor nyúlnak már kész és ezért gyakran egészségtelen ételekhez.
Mivel ő egyezik meg iskolai menzánk étrendjéről, ezért érdekesnek tartottuk, hogy elkészítsük vele ezt az interjút. Nézzék meg az első részt:

A gyorséttermek választékáról nem szívesen kezdett beszélgetni, hiszen nem tartja őket egészségeseknek. A második filmrészletben azért hosszas kérlelés után beszélt róluk. Nem ajánlja őket, inkább a kifőzdéket javasolja. Ezek legtöbbször családi vállalkozások, ahol kész és félkész színhúsokból készülnek az ételek.(Én úgy tudom, hogy a gyorséttermek a marha fel nem használt részeiből készít bizonyos ételeket, például marhaorrból)

Ha valaki siet, de szeretne mégis megreggelizni, akkor nem baj, ha gyorsétteremben eszik. Mi azt ajánljuk, hogy ezt ne tegye gyakran.

Ott ül a filmen velem együtt Kiss Ádám is, aki a beszélgetést rögzítette és később egy vágott hanganyagot készített belőle. Ezt is ajánlom jó szívvel.

Szalóczi Kristóf

A diktafonra kattintva meghallgathatja, hogy az étkezési szakértő előadását hogyan foglaltam össze. Nekem az lett a feladatom, hogy a rádióban is hallható összefoglalókhoz hasonló ismertetőt készítsek a diktafonra is felvett anyagból. Így sikerült.

Kiss Ádám

Megkérdeztük 100 felsős iskolástársunkat étkezési szokásaikról.

Mindegyikük véletlenszerűen lett kiválasztva. Az összesítéskor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek több mint fele vagyis 52%-a reggelizik otthon, viszont 48%-a nem. A túlnyomó többség, pontosan 77% hoz magával tízórait 19-en nem hoznak, és nagy meglepetésünkre csupán 4-en esznek a büféből (ami sajnos rengeteg egészségtelen terméket tartalmaz pl. Snack, mivel a melegszendvicsek az első óra után elfogynak).

A gyerekek nagy része nem hoz magával uzsonnát ha sokáig bent marad (73%). Azoknak a száma, akik ilyen esetekben hoznak uzsonnát mindössze 27 fő. A zöldség és gyümölcs fogyasztás mindenki őszinte bevallásának alapján készült.

Gyümölcsöt 61-en esznek naponta, az egyszert és a kétszert választották legkevesebben, 5-5-en. 17-en esznek 3-szor egy héten, és 12-en 4-szer egy héten. A zöldséget már kevesebben, de még mindig 47-en fogyasztják naponta, 9% egyszer, 15% kétszer, 18% háromszor, és 10% négyszer egy héten. A képeken az adatok rögzítése látható a megkérdezettekkel.  

Készítette: a blogoló csoport, összesítette és kommentálta Szalóczi Kristóf 

Abban a szerencsés helyzetbe kerültünk az iskolavezetés közbenjárására, hogy meglátogathattuk iskolánk ebédeltető cége konyháját.
Interjút készíthettem a konyhavezetővel és a vezető menedzserrel.

Megtekinthettünk sok olyan helyiséget is, ahova csak az ott dolgozók juthatnak be, mint például hűtők, raktárak, konyhák. Óriási edényeket láthattunk, amelyekből az étel az asztalunkra kerül. Megismerkedhettünk az ételkészítés előírásaival, szabályaival, valamint azzal, hogy mi alapján állítják össze az étrendet, honnan szerzik be az alapanyagokat.
Nagyon érdekes és meggyőző dolgokat hallottam.
Örülök, hogy ilyen sok érdekes információt szerezhettem. A nap végén nagy meglepetésben volt részünk: bemehettünk a helyi rádió stúdiójába, ahol ezúttal mi adtunk interjút. A blogunkról, az iskoláról, az ökoiskolai terveinkről volt szó.
 

Szkevisz Viktor videóriportja két részben.

Kiss Ádám rádióriportja ugyanarról a témáról 

Kiss Ádám rádiós jegyzetét a képre kattintva hallgathatja meg.

Ezt a hangfelvételt azért készítettem diktafonnal, hogy kipróbáljam, hogyan tudom összevágni az egymás után felvett hangokat. Kipróbálhattam, hogy hogyan lehet több darabból álló hangfelvételt összevágni úgy hogy lehetőleg ne lehessen hallani a részek illeszkedési helyeit. Érdekes munka volt.

Kiss Ádám

Nyolcadikosokként irodalomórán gyakran nézünk át régi központi felvételi feladatlapokat. Ezekben gyakran fordul elő karikatúra, melyhez rövid fogalmazást kell írni. Iodalomtanárunk egy ilyen feladatot adott házinak, hogy gyakoroljuk a fogalmazást. Én ezt írtam:

A képen négy férfi küzd a világ sorsáért. Nem akarják, hogy rossz irányba forduljon a világ helyzete. A globális felmelegedés nagyon nagy veszélyt rejteget magában. Úgymond az emberek a világban nem törődnek a környezetükkel, elhanyagolják. A kép azt szemlélteti, hogy nagyon kevesen akarják jó útra téríteni a földünket. Ne csak nézzük, ahogy a világ leépül, hanem segítsünk minél többen, hogy megakadályozzuk a globális felmelegedést. Gondoljunk bele, hogyha nem törődnénk környezetünkkel, akkor nem igen lennénk szívesen benne. Sokkal jobb lenne, ha összefognánk, és vigyáznánk rá, rendbe raknánk környezetünket. Ne szemeteljünk, hanem gyűjtsük szelektíven a hulladékot, ne termeljünk sok szén-dioxidot! Telepítsünk több parkot, zöldterületet, mert így egy szebb környéken élhetsz. Egyszóval óvd a földünket, mert csak egy van belőle.

Kiss Ádám írása

Az emberiség sorsa a mi kezünkben van

Manapság egyre többet lehet hallani a globális felmelegedésről, az egyre termelődő szeméthegyekről, a légszennyezésről, a jéghegyek olvadásáról és az erdőirtásokról. Még megállíthatnánk a földi élet elpusztulását, még megmenthetnénk a jövő nemzedékeit! Ha átállnánk a szél, a nap, a víz, a földhőenergiára. Ha újrahasznosítanánk a szemetet, ha korlátoznánk a repülőgépek, a gépjárművek forgalmát és számát. De sajnos ez nem fog bekövetkezni, mivel túl sok pénz van az olajban és a gazdasági érdekek mást kívánnak. Sok befolyásos ember, politikus előbbre tartja a pénzt, mint az emberiség jövőjét. Meg lehetne állni, de ehhez sürgősen lépni kellene!
A saját és a Föld sorsa a mi kezünkben van!

Szkevisz Viktor írása

Dr. Tengelyi Zsuzsannával készítettem interjút az iskolai egészség napon, 2009. szeptember 12-én. A körzeti gyermekorvosunk tartott előadást a drogokról szülőknek és tanároknak. Előadása után arra kértem, hogy válaszoljon néhány kérdésemre, melyeket az alábbi sorokban olvashatnak.

- Sokszor látjuk, hogy alig tizenévesek is cigarettáznak az utcán. Ezt is nevezhetjük drogfogyasztásnak?

- Nevezhetjük drogfogyasztásnak, mert végül is, a cigaretta is egy drognak számít, s a hozzászokás veszélye dohányzás kapcsán is fenn áll.

Nagyon nehéz lerakni, hiszen a nikotin érzékeny receptorok könnyen kötődnek a cigarettában levő nikotinhoz. Ez az érzékenység okozza a függőséget. Attól, hogy már 14 éves korban, sőt már sokkal előbb is rendszeresen cigarettához nyúlnak a gyerekek súlyos függőség alakul ki már fiatal felnőtt korukra. Aki 13-14 éves korától folyamatosan dohányzik felnőtt koráig ez olyan mennyiségű cigarettafogyasztásnak felel meg, hogy ez már bizony komoly veszélyt jelent a későbbi megbetegedések szempontjából. A tüdőráknak is az egyik okaként merül fel, sőt szívérrendszeri betegségek hátterében is a dohányzás kóroki tényezőként szerepel.

 - Korai alkoholfogyasztás is hasonlóan nagy gond. Ez miért káros?

- Az alkohol a zsírszövetben oldódik. Az agynak a javarészét zsírállomány alkotja, és az alkohol ott oldódik ki. Károsítja az agysejteket és a korán kezdett rendszeres alkoholfogyasztás káros az egészségre.

A fiatal felnőttkortól már amúgy is leépülő agysejteket továbbrongálja, s gyorsítja az agy leépülését.

 -Mit tegyünk, ha arról hallunk, hogy társaink közül valaki már nem csupán cigizik vagy alkoholt fogyaszt, hanem durvább drogot próbált?

- Én mindig is utáltam, hogy ha a diák a felettesének, úgymond a tanárnak szól. Ezért meg lehetne először próbálni - hiszen sokkal jobb hatása van - hogyha ezt egymás között megbeszélitek és elmondjátok a másiknak, hogy attól soha nem lesz az egyik nagyobb a másiknál, ha részt vesz valami hülyeségben, azaz például rágyújt vagy drogot próbál ki. Ez a buta megfelelni vágyás a társaságban a legnagyobb veszély a cigarettánál, az alkoholfogyasztásnál, és a drogfogyasztásnál is. Belekerül a kamasz egy csoportba, s bár ő esetleg nem akar alkoholt fogyasztani, nem akar cigarettázni, de nem mer nemet mondani. Tehát az a legnagyobb dolog, amit ti tehettek, hogy nemet mondtok, és ha többen mondtok nemet, akkor valószínűleg tudtok hatni arra az egy-két emberre, aki már nagyon korán cigarettázik vagy alkoholt fogyaszt vagy történetesen drogot használ.

 - Sokan állítják, hogy az első próbálkozás után még le lehet szokni a dohányzásról. Ez így igaz?

- Talán egy első próbálkozás után le lehet szokni, de a cigaretta nem úgy működik, mint egy kábítószer, hogy egy-két eset után már súlyos testi függőséget okoz. A cigaretta azért nem ilyen gyorsan alakít ki függőséget. Meg lehet próbálni, de remélhetőleg nem “válik” be, mégis azt mondom, hogy legjobb az első próbálkozás után vagy inkább előtte azt mondani, hogy nem. Ezt nagyon nehéz kimondani, de ettől válunk naggyá.

- Kinek van nagyobb szerepe a megelőzésben?

- Elsődlegesen a családnak fontos a szerepe, és nektek gyerekeknek is, hogy olyan kapcsolatot alakítsatok ki szüleitekkel, hogy őszintén tudjatok beszélni a dolgokról. Nektek kérdezni kell a tapasztaltabbaktól, főleg a szülőtől, és nem a társaktól kell megtudni mindent, esetleg rosszul. Aztán nagyon jó kapcsolatot kell kialakítani - ha lehet - a tanárral, az osztályfőnökkel, vagy valamilyen szaktanárral. Lényeg, hogy valakivel meg kell osztani a problémáitokat, és merjetek kérdezni. Nem egymástól, hanem felnőtt-től!

 - Egészségnapunkon a fiatalokat veszélyeztető drogokról beszélt a szülőknek! Milyen kérdéseket érintett?

- Leginkább arról, amiről az előbb is föltettél kérdéseket: kinek van szerepe a megelőzésben. Én erre szerettem volna kihegyezni ezt az előadást. Elmondtam, hogy főleg a családnak és a szülőknek van nagy szerepe és már egészen kicsi kortól, tehát már az iskolás kor előtt el kell indítani a célirányos nevelést. Nagyon fontos, hogy legalább az őszinteséget megalapozó jó viszonyt kialakítsák, hogy merjen kérdezni a gyerek a szüleitől. Arra is próbáltam kihegyezni mondanivalómat, hogy nem csak az illegális drogok ellen kell fellépni, hiszen vannak úgynevezett legális drogok is, amik nincsenek tiltólistán, és ezek ugyanolyan károsak lehetnek, mint a tiltólistán levők.

- Nagyon szépen köszönöm az interjút.

- Én is köszönöm. És én is tehetek fel kérdéseket?

-Természetesen.

- Neked mennyit használt ez az előadás, tudtad-e hasznosítani?

- Igen tudtam hasznosítani, hiszen nem tudtam, hogy egy hétköznapi növény, mint például a hajnalka is tekinthető drognak. Erről nem tudtam.

- Van-e valami ötleted, hogyan kéne másképp folytatni ezt a megelőzéskérdést az iskolában? Azok a találkozások, amik eddig az iskolában folytak kábítószerekről tartott beszélgetések során, szerinted hasznosak voltak?

- Aki még nem fogyasztott drogot annak biztosan hasznos lenne, de aki sajnos már benne van ebben az ördögi körben, őt nem fogja megrettenteni, hanem inkább kipróbálná azt a drogot is.

Sokan azt mondták, hogy csak kipróbálják, mert ha nem ízlik, akkor nem drogozik tovább, de aki már valaha egyszer is kipróbálta az már nem fog tudni leszokni. Ez az előadás inkább csak azoknak a diákoknak használna, aki még nem próbálta ki.

-Szerinted az hasznos lenne, ha olyan embert hívnánk az iskolába, aki drogozott és utána sikerült leszoknia?

- Igen. Az hasznos lenne, mert akkor így ő meg tudná mondani a diákoknak, hogy melyek a drogok durvább veszélyei, amit már ő is tapasztalt. Ennek hatására hátha magukba szállnak, és talán tudna rájuk hatni.

A beszélgetésünk pár perc volt csupán az igazgatói szobában, de annak is örültem, hogy megírhattam ezt az interjút. Köszönöm a doktornőnek.

Kiss Ádám 8.a

Szkevisz Viktor írása

A zöldhulladék újrahasznosításról tartottak beszélgetést az iskolában. Az előadást követően interjút készítettem Ica nénivel, akinek az udvarában van egy komposztálóláda. Elmesélte, hogy sokkal gyorsabban lehet így komposztálni, mint a házilag épített ládákban.

Kiss Ádám tudósítása